  |
K L É Z S E |
  |
Április 1.Újabban elterjedt a moldvai magyaroknál az a szokás, hogy ilyenkor beugrattják egymást, majd azután kicsúfolják a beugratottat. Április 24. — Szent György napjaA tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. A moldvai magyarok e napon leveles bükkfaágat raknak a kapura, ezzel jelezve a tavasz kezdetét. Az állatokat is ugyancsak ezen a napon szokás kihajtania legelőre a moldvai magyaroknál. Szent György napján Klézsén elterjedt szokás a Györgyöket felköszönteni. A névnap fontos esemény a moldvai csángóknál, felköszöntik ilyenkor a megünnepeltet, majd együtt isznak annak egészségéért.[1] Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány ettől a naptól számítja. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időszaknak tartotta. Ez így volt Klézsén is, ahol rosszakarók harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. Miközben valaki tehenének teje elapadt, annak tehenének, aki a harmatot szedte, a teje megsokszorosodott. Ismert az a tény is, hogy annak a rontónak, akinek tehene nem volt, az különböző tárgyakból tudott tejet fejni.
[1] Lőrinc Rózsa: Szent György napján fognak neki e népség s tesznek leveles ágat kapuba , de nem tudom, úgy fogtuk mük ez öregektől. Azétt teszik met ez e Szent György napja s megértük e tavaszt. Akkor tudja ez egész világ, hogy immá tavasz lesz, de még vagyan adgyig. (…) Tettek leveleságat e kapura. Misét mondnak akkor nap, elmenen ez egész világ e misére, met Szent György napja s jönnek haza. Hol Györgyök vannak válea lelkecskéiket mind megöntözik. Úgy megrészegesznek, szentgyörgyölgetnek, illagatnak, sitegetnek, ellegetnek, met úgy mondják, hogy akkor ez üdeje. Aztá ezek e csángók olyan bolondok. Mük vagyünk azok. Aztá megrészegesznek, aztá látod fogik veszekedni. Te csak mensz ki előlle (a férfi elől), hogy nemáj üssön. Akkorát ér ez ital Szent Gyögybe. Összegyülnek, isznak, megrészegednek. |
||
