K L É Z S E

Aprószentek napja

     A szokásmagyarázó mondák és az egyházi liturgia szerint emlékünnep: a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedekre emlékeznek ezen a napon, december 28.-án. Elnevezése is innen ered. Aprószenteknek neveznek minden fiúcsecsemőt, akit Heródes Jézus Krisztus keresésekor megöletett.

A magyar nyelvterületen és más európai országokban, aprószentek napján a legelterjedtebb szokás a vessző általi korbácsolás. A korbácsolás rítusa azonban korántsem függ össze a bibliai történettel, hanem pogány eredetű szokás. A korbácsolás a termékenységvarázslás és katartikus rítusok halvány emléke, amelyet az egyház úgy erősített meg, hogy a korbácsolásra használt vesszőt felvette szentelményei közé. Az ilyen vessző a betegséget elhárította, varázsló, gyógyító ereje volt.

20. századi formái a következők: az aprószentek napját megelőző estén, általában azonban az aprószentek napján a legények és gyerekek vesszőkötegekkel vagy vesszőkkel gyengén megcsapkodják a lányokat szerencsekívánó mondókák kíséretében. A szerencsekívánó mondókák többnyire mágikus és vallásos elemek együttéléséből állanak.

A korbácsolás az újesztendei szerencsekívánás archaikus formája. A zöld vessző, ág az élet ősi szimbóluma, amellyel egyfelől a betegség szellemét próbálják vele távozásra kényszeríteni, másrészt analógiás varázslat. Célja a nőknél a termékenység, gyerekeknél pedig a növekedés elősegítése, amint a fának is évről évre új hajtásai vannak, éppen úgy gyarapodjanak a megvesszőzöttek is.

Csángóföldön az aprószentek napján a következő a szokás: reggel 7 órától a gyerekek elindulnak kolindálni és a déli harangszóig meg nem állnak. 14 éven aluli gyerekek házról házra járva szerencsekívánó mondókákkal köszöntik a házigazdákat. A házba belépve köszönnek „Dicsértessék Jézus neve”, majd a gazda vagy akit a házba találnak, fenekét megvesszőzik gyümölcsfavesszővel, miközben a következőt mondogatják:

Aprószentek, szent Dávid, üselje egészségvel,

Békességvel, sok jó szerencsével s léleküdvességvel,

                                                    Az új esztendőbe!

A szokás célja ma elsősorban az adománygyűjtés. A gyerekek adománya általában sütemény, keksz, alma, dió,estleg egy kis pénz. Elmenetelükkor „Maradjanak békével” formulával köszönnek el. Ezen a napon legények is elmennek aprúszentekelni. Ők a velük egykorú lányokat vesszőzik meg. Céljuk nem az adománygyűjtés, hanem elsősorban az udvarlás. Ugyancsak az „Aprószentek, Szent Dávid” mondókát mondják el. A lányok megvendégelik a legényeket és elbeszélgetnek.

Ilyen mondókát is lehet tőlük hallani: Aprószentek Dávid Dávid,

                                                                   Futamodj el pálinkáét,

                                                                   Ne többért csak fél okáért!

Amíg a kisebb gyerekek 2-6 személyes csoportokban vesszőznek, a legények nagyobb számba is előfordulnak. Ők előbb külön-külön elmennek a barátnőjükhöz, „vésáráikhoz” majd csoportokba gyűlve folytatják a vesszőzést.  A legények vesszőit a leányok fénylő cérnéval, pántlikákkal feldíszítik. Manapság a gyerekek többnyire a román Sorcova-val kolindálnak. Ez is egy szerencse, egészségkívánó mondóka, melynek célja ugyancsak nőknél a termékenység, gyerekeknél pedig a növekedés elősegítése mágikus eszközökkel.

A aprószenteki vesszőt a gyerekek szülei elteszik. A néphiedelem szerint, ha tavasszal egy állat nehezen szül, akkor megvesszőzik ezzel a vesszővel és ez a gyakorlat máris könnyít a szülésén. A vesszőt a ház gerendája felett teszik és ott őrzik. Manapság kevesen gyakorolják ezt, mert nem tartják valósnak.