K L É Z S E

Farsang

A farsang vízkereszttől a húsvétot megelőző negyvennapos nagybőjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. A farsang lehet hosszú vagy rövid időtartamú, attól függően, hogy mikorra esik húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt kezdete, ami hamvazószerda. A farsang időszakára estek a lakodalmak, a guzsalyosak, a nagy evés-ivások. A farsang utolsó három napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás, ami a farsanghoz kötődött ezekben a napokban voltak.

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hosonló bőségre probálták késztetni[1]. A farsang jellegzetes étele Klézsén is a fánk.

Bálok, táncmulatságok

A moldvai magyaroknál ebben az időszakban szervezték meg a lakodalmakat, a táncmulatságokat, a bálokat s a guzsalyosakat.

A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük.

A farsang utója

Klézsén a farsang utolsó hetét kövérhétnek nevezik. A kövérhétnek van egy kiemelkedő napja, a kövércsütörtök, ez voltaképp a farsang utolsó csütörtöke. Neve abból ered , hogy aki  meg akar kövéredni, minél többet kell ennie ezen a napon. Ennek a napnak a jellegzetes étele a fánk ( pánkó ) és a töltött tyúkhús. Ezekből az ételekből a szegényeknek is adnak Isten nevébe.

Az Isten nevébe ajéndékozott étel vagy más dolog elsősorban a holtak javát szolgálja. A kövércsütörtök csak előkészülete a farsang végét jelentő húshagyókeddnek, húshagyatnak.