K L É Z S E

 

A húsvéti ünnepkörhöz tartozó szokások a moldvai magyaroknál

 

Húsvét

A húsvét a keresztény ember számára a legnagyobb ünnep, hiszen azzal hogy Krisztus meghalt az emberekért, az emberiség bűnbocsánatot és üdvösséget nyert.

 A húsvét mozgóünep, melynek időpontját 325-ben a Niceai Zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg.

A húsvétot, úgy mint a Karácsonyt, vigília előzi meg. A Húsvét vigíliája nagyobb, hiszen az ünnep is fontosobb. Ezt a vigíliát nagyböjtnek nevezik.

 

A nagyböjt

A hamvazószerdától húsvétig tartó időszakot nevezzük nagyböjtnek, mely negyven napig tart, Jézus negyvennapos böjtölésére, kínszenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az emberek böjtöt tartottak, ha ki akarták engesztelni Istent, kérni akarták kegyelmét, és vele való találkozásra készültek. Jézus Krisztus is nyilvános működése előtt 40 napos böjtöt tartott. Erre a mintára a negyven napos böjt a IV. században alakult ki, majd II. Orbán pápa iktatta törvénybe 1091-ben.

A nagybőjt a hívők számára a megtérés és a bűnbánat ideje is.

Az önként vállalt böjt, imádság és jó cselekedetek mellett az egyház kötelezően előírja a hústól való megtartóztatást hamvazószedán és a nagyböjt alatti péntekeken mindazoknak, akik 14. életévüket betöltötték.A kegyelmi előkészületben az egyház buzdítja hívőit rendszeres szentgyónásra és szentáldozásra. Jó tehát, ha nagyböjt elején meggyónnak a hívők, és minden szentmisén áldoznak. De aki magát katolikusnak vallja, annak hamvazószerda és Szenháromság vasárnapja között legalább egyszer szentgyónáshoz és szentáldozáshoz kell járulnia.

Mivel a moldvai magyarok vallása római-katolikus, a nagyböjt ideje alatt illik mindenkinek gyónni és áldozni, s gyónás előtt a haragosokkal kibékülni. Böjt idején tilos volt a lakodalom, a bálok és mindenféle zenés, táncos mulatság szervezése.

A böjti időszaknak jól meghatározott, jellegzetes részei, időpontjai vannak:  pl. hamvazószerda, húshagyóhét, virágvasárnap, nagyhét, fehérvasárnap. Ahogy közelebb vagyunk a Húsvéthoz, úgy a böjt is egyre erőteljesebb lesz.

Általában a szerdai és pénteki napokra fogadtak böjtöt az emberek, ki egészségéért, ki pedig családjáért vagy éppen más dologért.

 

Hamvazószerda

A nagyböjt első napjának hamvasszerda elnevezése utal egyrészt az e naphoz kötődő hamvazás egyházi és laikus szokására, másrészt jelzi a böjt kezdetét. A templomban a mise útán az elmúlt évi virágvasárnap szentelt barka hamuját a pap megszenteli és keresztet rajzol vele a hívek homlokára: „ Elékezzél ember, hogy porbál vétettünk és porrá leszünk!”  szavak kíséretében.[1] A hamuszórás, a hamuhintés a bűnbánat ősi jelképe az ószövetségben is, egyházi szertartásként 12. századtól vált általánossá.

A romai katolikus moldvai magyarok úgy osztják be ezt a napot, hogy egy misét is meghallgathassanak, ahol a pap meghamvazza őket.

 

Hamvazószerdai edénytisztítás

A nagyböjtben a hívő katolikusok húst, zsíros ételeket nem ettek. Sokáig a tej és a tojás evését is tiltotta az egyház, emiatt még a böjt beálltakor, hamvazószerdán az asszonyok az edényeket meghamvazzák, hogy a zsírt eltávolítsák róluk.[2]Ma már csak kevesen használnak hamut a zsírtalanításhoz, de az asszonyok nem felejtették el, hogy mi a feladatuk.

Ettől a naptól kezdve a Húsvét beálltáig a zsíros ételeket nem ették meg, és a leggyakrabban  előforduló eledel a fuszulyka volt.[3]

Húsételek fogyasztásának tiltása

A böjti időszakban Klézsén szigorúan tilos a húsos ételek fogyasztása.[4]

A böjtös ételek közé tartozik a savanyú leves, az úgynevezett borcs (savanyúleves), a puliszka, krumpli és foszulyka. Az ételt mindig a ház gazdájának felesége készítette el. A böjti ételek szegényesek voltak és most is azok, így egyeseknek kevésbé ízlett, de ez nem volt ok arra, hogy más falatokban részesüljenek.[5]

 

Önmegtartóztatás a mulatságtól

Mivel a böjt az önmegtartoztatás ideje, ez idő alatt nem volt szabad a tánc és lakodalmat sem tartottak ebben az időszakban.

Habár a katolikus falvakban a pap ezt a regulát követte és utasított is mindenkit erre, tiltva a fiatalok szórakozási lehetőségét is, a diszkó látogatását, ennek ellenére a falu fiataljai napjainkban elmennek a városba, ahol kimulatják magukat. Ezt az öregebbek nem látják jó szemmel, azt mondva, hogy a világ egyre rosszobbadik.[6]

 

Virágvasárnap

A nagyböjt hatodik, utólsóelőtti hete, a virághét, amit virágvasárnap zár.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti úgynevezett virágvasárnap. A római egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálmavasárnap. Pálmaágas körmeneteket már a hatodik században tartottak, a pálmaszentelés pedig  a hetedik századi bobbiói misekönyv szerint már ismert volt. A szentelt pálmát zivatar, villámcsapás, tűz és különféle varázslás ellen használták. A szentelt pálmát nálunk a barka helyettesíti[7], népnyelven a pimpó.

A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de szentelt barkát felhasználtak rontás ellen, gyógyításra, menydörgés, villámlás elhárítására is. [8]

Virégvasárnapra a klézseiek úgynevezett pimpófa, a kecskefűz barkás  ágait viszik szentelni. Régebben pimpószenteléskor megkerülték a templomot, majd a templomban vagy a templom előtt rendre sor került a szentelésre. Ekkor nem csak pimpót szenteltek, hanem más növényeket is.

A pimpó felhasználásának egyik területe a vihar eltérítése. Máskor megijedt, fülfájós gyereket, néha felnőttet füstöltek meg vele.

Csángóföldön él az a hiedelem, hogy a barkát szentelés előtt nem lehet bevinni a házba, mert nem fognak többé a tyúkok tojni.

A virágvasárnapot megelőző hetet virághétnek nevezik a moldvai magyarok.

 

Nagyhét

A nagyhét a nagyböjt utolsó hete, amely virágvasárnaptól kezdődően egészen húsvétvasárnapig tart. A nagyhét jelesebb napjai: nagyszerda, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat.

A nagyhét lelki és testi felkészülés a Húsvétra. Ezen a héten a böjt szigorodik és egyre több a munka a ház körül, hiszen nem csak lelkileg kell felkészülni a nagy ünnepre, hanem a házat, gazdaságat is fel kell készíteni erre, így a nagytakarítás  ezen a héten több napon át is eltarthat.

 

Nagyszerda

Nagyszerda a betegek gyóntatásának a napja. Ilyenkor a pap elmegy a házakhoz, s azokat, akik nem tudnak ágyból már felkelni, meggyóntatja.

 

Nagycsütörtök
Nagycsütörtöktől nagypénteig este a harangok megszünnek szólni, ami helyett a tókát verik.[9]
Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás,  amely évszázadokon át szerepelt az egyházi szertartásokban is.

 

Nagypéntek

Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje.

A moldvai magyarok ezen a napon kiterítették a szöveteket, esztrét a napra. Hiedelmeik szerint azt mondták, hogy azt többé nem fogja a moly.[10]

Egy másik hiedelem szerint, ha ezen a napon napfelkelte előtt kiseperték az udvart, akkor az egész évben kígyó nem tudott oda bejönni.[11]

 

Nagyszombat

Ezen a napon véget ér a negyvennapos böjt.  Az éjjeli mise után már enni szabadott a húst[12]. Ezen a nap is csak böjtös eledelt szabadott enni.

Nagyszombat jellegzetes szertartása a tűzszentelés. A katolikus templomokban a gyertyát, a feltámodó Krisztus jelképét, a megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Az előző évi virágvasárnapi szentelt barkára csiholnak tűzet és ennél gyújtják meg a gyertyát.

A hívők gondosan ügyelnek arra, hogy gyújtsanak meg ők is egy-egy gyertyát, amit égve haza is visznek. Ennek a napnak a színes, vallásos szertartása a feltámadási körmenet, melyet a középkorban Húsvét hajnalán tartották, az újkorban pedig az egyház előre hozta nagyszombat estéjére.[13] A szertartás keretén belül sor kerül a tűz meggyújtására, a körmenetre, ami a templom megkerüléséből áll a hívek által, miközben énekelnek és imádkoznak.[14]

Ezen a napon be kell fejezni a nagytakarítást, az ünnepi ételek elkészítését és tisztálkodni kell. A tojásfestést is rendszerint ezen a napon végzik el.[15]

 

Húsvétvasárnap

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ünnepeli Krisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás. Innen származik az ünnep magyar elnevezése is.

Ezen a napon fontos szerepe volt a víznek. Moldvában a napfelkelte előtt a keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső ellen. A kút körül kiöntött három veder víz pedig a tisztítótűzben levő lelkek szenvedésén enyhített.[16]Szokás volt még Húsvét reggelén piros tojást tenni a mosdóvízbe, és arról mosokodni, hogy az egész család szép és egészséges legyen. Ezen a napon ették meg a legelső piros tojást is, amit viccesen egymás fején törték össze.[17]

 
Ételszentelés

A húsvéti szertartáshoz tartozoztt az ételszentelés. A húsvéti szalonnát, bárányt, kalácsot, tojást, bort és pálinkát a katolikus hívők szentelni viszik a templomba. Az ételek megáldására még Jézus Krisztus is példát adott az Utolsó Vacsorán.

Az ünnep szinte áldozati jellegű eledele a húsvéti bárány, mely Krisztust jelképezi. A legrégibb húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, ami az élet és az újjászületés jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad fel Krisztus is sírjából, az emberek megváltására, tehát a tojás a feltámadott üdvözítő jelképe.

 A csángók a szentelt pálinkát és szalonnát elteszik és gyógyításra használják fel. A morzsákat pedig az állatoknak adják abból a célból, hogy azok termékenyek legyenek. 

 

Havajgatás

Klézsén tavasszal fűzfából tilinkát (sípot fűzfahéjából) csinálnak. Ekkor bele is fújnak, hogy a halottak tudják meg azt, hogy újra eljött a tavasz, a húsvét napja, a feltámadás.

 

Kolinda

Ezen a napon 14 éven aluli  gyerekek kolindálni mennek. Erre a napra előkészítenek egy fűzfa botot, melybe spirálist vágnak, egy részét a héjjának így eltávolítva. A spirálist a piros tojás vízében megfesik, aztán a többi héjat is leszedik a botról. A végeredmény az lesz, hogy a boton szép, piros spirálvonal marad. Ezzel a bottal a kezükben a gyerekek meglátogatják a szomszédokat Húsvét reggelén, „Krisztus feltámadt” formulával köszöntve. Ekkor  adományt kapnak, ami személyenként egy pirosra festett tojás és egy perec vagy más nemű sütemény. De van olyan eset is, hogy a gyerekek nem kapják meg a szokásosan adott tojást, hanem ehelyett másvalamit adnak nekik a hírhozásért.[18]

A gyerekek meglátogathatják a falu minden házát, de erre általában nem kerül sor, hanem van, aki csak szomszédaihoz és van, aki több mint harminc házhoz is ellátogat ilyenkor.[19]

A gyerekeket illik mindenkinek befogadni és megajándékozni, ha nem, akkor az szégyennel jár, és a becsület megcsonkításával. [20]

Fel is kellett készülni mindenkinek minél több tojást festeni, másképp a sok látogató gyermeket nem lett volna mivel megajándékozni.[21]

 
Felnőttek kolindája

A felnőttek is meglátogatják egymást a húsvéti ünnepek alkalmával, elbeszélgetnek, esznek, isznak és jól érzik magukat.[22]

Ezeknek a kolindálásoknak az alkalmával a szomszédok, barátok és rokonok meglátogatva és beszélgetve egymással felelevenítik, megerősítik a kapcsolataikat.

 

[1] Lőrinc Rózsa: Mikor hammasszereda van, mikor áll bé bőt. Aztá fog neki s aszondja, hogy kell menj hamuzzon meg, hammasszeredán. Az nagy nap. Mindenyik elmenen misére, s aztá ő veszi e csepp hamut e kezibe, tángyérba béteve s fog egy csepp hamut s ide fejed teteire felteszi. Aszondja „Din cenuşă am venit, din cenuşă facem”. Fődből lettünk s fődé válunk, arra nezt mondja, din cenuşă din cenuşă facem, hogy semmiből lettél, semmié vállassz. Din pămînt am venit, din pămînt ne-ntoarcem. Aztá az úgy van dór, ha meghalsz csak elrothatsz, csak fődé vállassz, egyéb mire birsz vállani. Aztá aszondják, hogy ityiletkor még feltámodunk, de azt nem tudjuk.

Duma Ibolya: Igen, Hamvasszerdán e pap hint hamut az emberek fejére, elmennek e misére. Ha este van a mise, ha regvel van a mise, mennek sorba kétfelől, pap menen közephelyt s mindenkinek teszen hamut e fejire.Valamit mond ő. Igen, eszembe juta. Aszongya, hogy: “Fődből lettünk s főddé válunk”, ezt mondja

[2] Duma Ibolya: Hammasszeredán jó regvel felkelnek, csánnak vizet, beléteszik e hamut s megfőzik, aztá veszik s mossák le ez asztalokat, tálakat, kalánakat, adényeket, üstököt, mindent mosnak ki, mossák ki aval e hamus vizvel. Aszondják, hogy innet indul e nagybőjt.

[3] Lőrinc Rózsa: Akkor mensz, mondnak misét. Mikor misét mondnak, akkor szépen addig elé, mentek haza népség s kálánakat, tálakat hamúzták ki, hamuval ratyagtatták meg. Tették belé cenuşă, s mosták ki. Többet attól tovafelé Húsvétig húst nem ettek, sem e zsirt, hogymegegyék, zsirval pergeljenek.. Mikor meghamuzták, tálat, kálánt, adio tată, met Húsvéigg nem ettél te pergelt ételt.. Akkor csak babecskát, mefőzték e magalevikbe sették meg. Az vót ez étel. Húsvétba, mikor húsvétot megérted, elmentél támadásra. Este mentek támadásra, mikor hazamentek, akkor főzött ez anyik ótottat csinált, húst. Akkor nyilt ki e torkik ez ételre. De az akkor vót mikor e miséről hazamentek

[4] Duma Ibolya: Nagybőjtbe nem eszik meg e zsirassokat, nem eszik meg e húsossokat. Más megtartsa, nem eszik Húsvétig egy darab húst se, semmit. Még e babot sem pergelik meg. Azt es csak megfőzi s pergeletlen eszi. Pityókát, babat, halat esznek s húst nem es kóstoják meg Húsvét nápjáig. Most es vannak ulyanak, nem eszik meg e hús nagybőjtbe, semmit.

[5] Lőrinc Rózsa:Tejet megették, tojást nagy része megette, egy része nem ette meg, met azt mondta, hogy az es tyúkból jö. Melik megette, melik nem ette meg. S ez ételt, babecskát, azt nekifogtak s e megfőzték vizecskébe. Mikor megfőzték vizbe, tettek hagymát beléje, petrezselymet, duderiát ezket melket nyárba megaszaják . S ha belétették azt tetté ki z asztalra oda s vitték bé nagy  káposztafejet, s ették meg. Ették meg s az vót ez étel. Hammasszeredán bőt vót, gátá akkor hamuzta pap meg e fejedet

Etted te azt e fehér lacsas babot, az es pergeletlen. Nem lehetett megpergelni. Mikor eléhoztad ányádnak, hogy megkellene pergelni akkor bétörte fejedet, met azt meg kell tarani, met azért bőt, hogy azt e hét hetet meg kell tartani

[6] De most ennek e tineretnak, lehet megmond, met még e táncba es elmennek. Ha nincsen e magyaroknál elmennek ez oláokhoz s úgy es táncolnak. Hiába törekedik ez apa, z anya mai alest ezeknek e legényféléknek.Z anyja, s z apja úgy tudja, hogy ők tánácsolnak ez úton, de ők tova ki vannak érve Gesténybe ez oláokhoz s táncolgotnak eléfelé. Z anyik, ha tudná szigur, hogy megkérdezgetné, de ők aszondják, hogy menek egyik e másikhoz, nezik e televizórakat, hazudnak,s tova, úgy táncolnak ez olánékval. Gesténybe ott, meg vannak cigánykák es. S járagassák eléfelé. Elbolondul e világ gyetót. Most megeszik e húst es pénteken, nem tartsák. Megeszik e perghelést es.

[7] Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika 1997. 87.

[8] Lőrinc Rózsa: Azt mingyá kell szenteljék, Húsvétnak még mikor lesz egy hét, virághéten. Akkor szentelik e pimpót. Szenteli meg. Akkor felőtöztetik e pimpót, azt e pimpót azt megszenteli s mikor megszentelte, akkor fog nekije s aszondja, hogy azt e rámurát, ne hogy vesd el. Ő nekifog s megégeti, elégeti mennyi van neki, nem veti el, nem lehet elvesse, s elégeti.

[9] Lőrinc Rózsa: Nagypénteken nem harangaznak, csak tokálnak. Este nyilik ki e harangszó. Nagypenteken csak ez ulyan daszkákat verik, medgyig este e misét harangazzák bé. Mikor béharangazták, aztá e mise közepinél mikor matyissa fel e pap e szentséget, akkor nyilik ki e harang

[10] Lőrinc Rózsa: Az á mikor régvel vót, fogtunk neki se zésztrét, leányoknak e gunyáikat, melikekvek mennek férjhez, adódnak el. Zésztrét kirakták mind e kertekre, szermákra, terigettek ruvát, fátát, mindenfélét, met akkor nap, ha nagypénteken kiteszed, akkor többet e moly nem eszi meg, nem likad ki mágába. Az vót e szokás, akkor nagypéteken. Ez ógrádát kiseperd, e gunyákat kiterisd, aztá dolgoztál mint e bolond. Ezt nem kéne mondjam, de úgy menen e beszéd. Aztá dolgoztál minmt e bolond, hogy rételd vissza ez észtrét. Még eltőtöttél egy napot, hogy helyetgessed vissza, tegyed le csomogecskába, met kiterited, hogy ne egye meg e moly. (...)

[11] Lőrinc Rózsa: Nem. Nagypénteken régvel volt olyan szokás, hogy jó régvel napjövet előtt. Értem én, mámám tanitott vót. Ki kellett seperjük ez ógrádát medgyig e nap nemm jött fel, hogy e, azétt kellett kiseperjük ez ógrádát, hogy ne máj jöjjenek bé e kigyók. Aztá, sepertük ki (…) jó regvel.azt mondták, hogy abba ez esztedőbe többet e kigyó nem jöbé ez ógrádába.

[12] Lőrinc Rózsa: Húsvétba, mikor húsvétot megérted, elmentél támadásra. Este mentek támadásra, mikor hazamentek, akkor főzött ez anyik ótottat csinált, húst. Akkor nyilt ki e torkik ez ételre. De az akkor vót mikor e miséről hazamentek.

[13] Lőrinc Rózsa: Este mondnak misé, csánnak tűzet. Tűzet csánnak. Pap kimenen. Szépen felőtöződik e fehér gunyákba s aztá menen ki. Felőtződik mind mikor mondja misét, s e ott künt van csánva tűz. Ő viszi azt e nagy feklét ki templómb, meliket ott tartsa örökké z ótárnál, aztá veszi azt e veres bilecskát. Aztá annál e tűznél imádkozik. Adgyig imádkozi, egy fél órát imádkozik. Kit mondja románul, kit mondja latinul úgy hogy nem érted, olyan szavai es vannak, nem érted. Ő azt elmondja s akkor megszenteli z egész népséget, akkor mensz haza. Mikor hazamentél fel van telve bőt.

Megkerülöd azelőtt e templomat szépen, bémensz e templomba s kitelik e mise, s akormensz haza s megvan aluva z ótott, megvan főzve tyúkecska

[14] Lőrinc Rózsa: Há, ott szenteli, tűznél há. Megszenteli gyatyát ott s aztá megkerülik egyszer e teplomot. Mennek e kereszteket kiveszik, mikor kiveszik e kereszteket,akkor mennek elé háromszor, kereken s kereken, háromszor. Aztá mennek bé templomba, miután megkerülték. Miután megcsánja azte kerülést. Aztá menen bé s mondom akkor ki van telve e mise s azta mensz haza s teszikkelé z ételeket, s fogod enni meg e húst. De most megeszik még nagypéntekend es, nem még tudják, hogy mi van velik.

[15] Duma Ibolya:  Szombaton este megfőzik a tojásokat egy edénybe , s béteszik e festőt. Tesznek ecetet, s megfőzik lassecskán hogy ne máj pakkanjanak ki, ne szóródjanak essze. Mikor kigyütik leteszik szépen egy hertyikére, e tojásokat rendre, s vesznek egy darabecska szalannát s megfenik szalannával,hogy e tojások legyenek fényesek, szépek. Festnek veres szényűt, festnek kék szényűt, ződet. Aztán ez öregeknek, melikek nem eppe kapnak festőt, veszik e hajmahijat, meghántnak egy-egy nyihány hájmát s hajmahéjval festik meg e tojást, s az nem fog egyáltalán, semmit. Ezek e festősek még fognak, s aztnád azétt kell tenni ecetet még belé e festőbe. Az ez ecet felketrenyilja e festőt e tojásra, s nem menen le e festő.

[16] Lungu Mihályné:  Húsvét régvelin melik hamarébb elmenenaz öntsön három geleáta vizet le e kút körül, Húsvét régvelin, met aszonták,hogy öntözös le e porgátorium tűzét. Egyszer elmentem vizre s Miskó kipáppogatt vót e kapuba. Aszondjas, hogy: Miég fogott licsolni. Hadd el ott lecsoljok, mondom, mosom ki e csebret.

[17] Duma Ibolya: Húsvét reggel, mikor felkel a gazda, akkor elveszen egy kanna vizet s beléveti e veres tojást, hogy őaval e vizvel kell megmosgyozzan, aval e veres tojásos vizvel. S aztán melik felkel utána, e kettődik, akkor ütik meg e tojást, törik essze e homlokán e másiknak, s esznek meg egy-egy tojást. Akkor kezdik e tojást enni, Húsvét regvelin.

[18] Duma Ibolya: Járnak e gyermekek kolindálni. Elig várják, hogy menjenek kolindálni, aztá fogják számlálni, hogy hány háznál adtak tojást. E tojást gyütik egy dzsántecskába s e biszkuicat egyholmit, mit még adnak teszik félre, hogy (mert) e tojások még fognak egy-egy helyt, hogy ne máj festődjék essze e másik.

Hol nincsen tyúk, ott nem adnak tojást, adnak egy-egy két biszkuicat, egy kóbrigat, vaj egy álmát.Haragusznak, s mondják meg egymásnak. Gyülnek essze más csokorval: Hej, ne menjetek ide bé met itt nem adnak semmi tojást. Gyermekek aztá nem mennek oda kolindálni, hol nem adnak tojást.

[19] Duma Ibolya: Hét jártam én, jártam egy-egy harminc, negyven házhoz. Gyütünk vala egy-egy nagy tarisnya tojást. Vaegy 4-5 órá jártunkt. Aztá tettük félre. Nem lehetett odanyuljan ez egyik gyermek e másiknak e tojásához, met verekedtek essze. Mindenki emennyit gyütött, annyit ett meg.

[20] Duma Ibolya: Ez egész világ ki csinálja kaput s akkor napra z egész úgy jár, hogy igazit egy annyi tojást. Kineknincs, megveszi pénzvel s úgy es fest. Húsvét napján ne legyen tyár egy nyihány ojás festve. S béfogadják e gyermekeket, z egész

[21]Lőrinc Rózsa: Tojást festetted meg Husvetba. E Husvet napján meg vót festve minél több. Nálunk e faluba egyszeribe megfestettünk egy-egy száz tojást. Aztá mindenik gyerek mikor ott kórindálni, akkor csak fogtakneki s adtad egy-egy tojást s egy perecet s az vót e korindálás. Ha mentek egyszeribe sokan, akkor csak adtak perecet., nem adtak tojást. Ketten, hárman mentek s akkor annak adtak tojást, de ha esszegyültek egy-egy tizen csokorba, annak nem győzted meg hogy adj. Immá kinek vót több tojása,az még adott, de kinen nem az nem. Az meg  festett egy tizenöt, húsz tojást.

Nagy faluba járt több ötven gyermektől es. Most elfogott maradni, elfogták hagyni. Aszondják, hogy szegény világ van s nem nyekezsilják ez embereket. Most kicsin fogtak menni. Most nem fogtak menni sokan. Még ez éneklősek sem mennek sokan Azok es meggyirültek, met aszondják, hogy elig keresi ki ez ember mágának, s akkor honnat tudjan keresni annyit, hogy ez egésznek adjan.

[22] Duma Ibolya: Igen , mennek. Mind kitelik e nagymise, akkor kezdik meg, vásárnaptól. Még van két innap, akkor mind mennek kolindálni, testvérekhez, nyámakhoz, komákhoz, más falukba. Esznek, isznak, aztán ők es hijják oda hezzik, kihez jártak. Kapnak ők es  kálácsot s tojás., Nem örökké, de kapnak..

 

 

Honlap  e-mail Webmester