Ezeknek a kolindálásoknak az alkalmával a szomszédok, barátok és rokonok meglátogatva és beszélgetve egymással felelevenítik, megerősítik a kapcsolataikat.

[1] Lőrinc Rózsa: Mikor hammasszereda van, mikor áll bé bőt. Aztá fog neki s aszondja, hogy kell menj hamuzzon meg, hammasszeredán. Az nagy nap. Mindenyik elmenen misére, s aztá ő veszi e csepp hamut e kezibe, tángyérba béteve s fog egy csepp hamut s ide fejed teteire felteszi. Aszondja „Din cenuşă am venit, din cenuşă facem”. Fődből lettünk s fődé válunk, arra nezt mondja, din cenuşă din cenuşă facem, hogy semmiből lettél, semmié vállassz. Din pămînt am venit, din pămînt ne-ntoarcem. Aztá az úgy van dór, ha meghalsz csak elrothatsz, csak fődé vállassz, egyéb mire birsz vállani. Aztá aszondják, hogy ityiletkor még feltámodunk, de azt nem tudjuk.

Duma Ibolya: Igen, Hamvasszerdán e pap hint hamut az emberek fejére, elmennek e misére. Ha este van a mise, ha regvel van a mise, mennek sorba kétfelől, pap menen közephelyt s mindenkinek teszen hamut e fejire.Valamit mond ő. Igen, eszembe juta. Aszongya, hogy: “Fődből lettünk s főddé válunk”, ezt mondja

[2] Duma Ibolya: Hammasszeredán jó regvel felkelnek, csánnak vizet, beléteszik e hamut s megfőzik, aztá veszik s mossák le ez asztalokat, tálakat, kalánakat, adényeket, üstököt, mindent mosnak ki, mossák ki aval e hamus vizvel. Aszondják, hogy innet indul e nagybőjt.

[3] Lőrinc Rózsa: Akkor mensz, mondnak misét. Mikor misét mondnak, akkor szépen addig elé, mentek haza népség s kálánakat, tálakat hamúzták ki, hamuval ratyagtatták meg. Tették belé cenuşă, s mosták ki. Többet attól tovafelé Húsvétig húst nem ettek, sem e zsirt, hogymegegyék, zsirval pergeljenek.. Mikor meghamuzták, tálat, kálánt, adio tată, met Húsvéigg nem ettél te pergelt ételt.. Akkor csak babecskát, mefőzték e magalevikbe sették meg. Az vót ez étel. Húsvétba, mikor húsvétot megérted, elmentél támadásra. Este mentek támadásra, mikor hazamentek, akkor főzött ez anyik ótottat csinált, húst. Akkor nyilt ki e torkik ez ételre. De az akkor vót mikor e miséről hazamentek

[4] Duma Ibolya: Nagybőjtbe nem eszik meg e zsirassokat, nem eszik meg e húsossokat. Más megtartsa, nem eszik Húsvétig egy darab húst se, semmit. Még e babot sem pergelik meg. Azt es csak megfőzi s pergeletlen eszi. Pityókát, babat, halat esznek s húst nem es kóstoják meg Húsvét nápjáig. Most es vannak ulyanak, nem eszik meg e hús nagybőjtbe, semmit.

[5] Lőrinc Rózsa:Tejet megették, tojást nagy része megette, egy része nem ette meg, met azt mondta, hogy az es tyúkból jö. Melik megette, melik nem ette meg. S ez ételt, babecskát, azt nekifogtak s e megfőzték vizecskébe. Mikor megfőzték vizbe, tettek hagymát beléje, petrezselymet, duderiát ezket melket nyárba megaszaják . S ha belétették azt tetté ki z asztalra oda s vitték bé nagy  káposztafejet, s ették meg. Ették meg s az vót ez étel. Hammasszeredán bőt vót, gátá akkor hamuzta pap meg e fejedet

Etted te azt e fehér lacsas babot, az es pergeletlen. Nem lehetett megpergelni. Mikor eléhoztad ányádnak, hogy megkellene pergelni akkor bétörte fejedet, met azt meg kell tarani, met azért bőt, hogy azt e hét hetet meg kell tartani

[6] De most ennek e tineretnak, lehet megmond, met még e táncba es elmennek. Ha nincsen e magyaroknál elmennek ez oláokhoz s úgy es táncolnak. Hiába törekedik ez apa, z anya mai alest ezeknek e legényféléknek.Z anyja, s z apja úgy tudja, hogy ők tánácsolnak ez úton, de ők tova ki vannak érve Gesténybe ez oláokhoz s táncolgotnak eléfelé. Z anyik, ha tudná szigur, hogy megkérdezgetné, de ők aszondják, hogy menek egyik e másikhoz, nezik e televizórakat, hazudnak,s tova, úgy táncolnak ez olánékval. Gesténybe ott, meg vannak cigánykák es. S járagassák eléfelé. Elbolondul e világ gyetót. Most megeszik e húst es pénteken, nem tartsák. Megeszik e perghelést es.

[7] Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika 1997. 87.

[8] Lőrinc Rózsa: Azt mingyá kell szenteljék, Húsvétnak még mikor lesz egy hét, virághéten. Akkor szentelik e pimpót. Szenteli meg. Akkor felőtöztetik e pimpót, azt e pimpót azt megszenteli s mikor megszentelte, akkor fog nekije s aszondja, hogy azt e rámurát, ne hogy vesd el. Ő nekifog s megégeti, elégeti mennyi van neki, nem veti el, nem lehet elvesse, s elégeti.

[9] Lőrinc Rózsa: Nagypénteken nem harangaznak, csak tokálnak. Este nyilik ki e harangszó. Nagypenteken csak ez ulyan daszkákat verik, medgyig este e misét harangazzák bé. Mikor béharangazták, aztá e mise közepinél mikor matyissa fel e pap e szentséget, akkor nyilik ki e harang

[10] Lőrinc Rózsa: Az á mikor régvel vót, fogtunk neki se zésztrét, leányoknak e gunyáikat, melikekvek mennek férjhez, adódnak el. Zésztrét kirakták mind e kertekre, szermákra, terigettek ruvát, fátát, mindenfélét, met akkor nap, ha nagypénteken kiteszed, akkor többet e moly nem eszi meg, nem likad ki mágába. Az vót e szokás, akkor nagypéteken. Ez ógrádát kiseperd, e gunyákat kiterisd, aztá dolgoztál mint e bolond. Ezt nem kéne mondjam, de úgy menen e beszéd. Aztá dolgoztál minmt e bolond, hogy rételd vissza ez észtrét. Még eltőtöttél egy napot, hogy helyetgessed vissza, tegyed le csomogecskába, met kiterited, hogy ne egye meg e moly. (...)

[11] Lőrinc Rózsa: Nem. Nagypénteken régvel volt olyan szokás, hogy jó régvel napjövet előtt. Értem én, mámám tanitott vót. Ki kellett seperjük ez ógrádát medgyig e nap nemm jött fel, hogy e, azétt kellett kiseperjük ez ógrádát, hogy ne máj jöjjenek bé e kigyók. Aztá, sepertük ki (…) jó regvel.azt mondták, hogy abba ez esztedőbe többet e kigyó nem jöbé ez ógrádába.

[12] Lőrinc Rózsa: Húsvétba, mikor húsvétot megérted, elmentél támadásra. Este mentek támadásra, mikor hazamentek, akkor főzött ez anyik ótottat csinált, húst. Akkor nyilt ki e torkik ez ételre. De az akkor vót mikor e miséről hazamentek.

[13] Lőrinc Rózsa: Este mondnak misé, csánnak tűzet. Tűzet csánnak. Pap kimenen. Szépen felőtöződik e fehér gunyákba s aztá menen ki. Felőtződik mind mikor mondja misét, s e ott künt van csánva tűz. Ő viszi azt e nagy feklét ki templómb, meliket ott tartsa örökké z ótárnál, aztá veszi azt e veres bilecskát. Aztá annál e tűznél imádkozik. Adgyig imádkozi, egy fél órát imádkozik. Kit mondja románul, kit mondja latinul úgy hogy nem érted, olyan szavai es vannak, nem érted. Ő azt elmondja s akkor megszenteli z egész népséget, akkor mensz haza. Mikor hazamentél fel van telve bőt.

Megkerülöd azelőtt e templomat szépen, bémensz e templomba s kitelik e mise, s akormensz haza s megvan aluva z ótott, megvan főzve tyúkecska

[14] Lőrinc Rózsa: Há, ott szenteli, tűznél há. Megszenteli gyatyát ott s aztá megkerülik egyszer e teplomot. Mennek e kereszteket kiveszik, mikor kiveszik e kereszteket,akkor mennek elé háromszor, kereken s kereken, háromszor. Aztá mennek bé templomba, miután megkerülték. Miután megcsánja azte kerülést. Aztá menen bé s mondom akkor ki van telve e mise s azta mensz haza s teszikkelé z ételeket, s fogod enni meg e húst. De most megeszik még nagypéntekend es, nem még tudják, hogy mi van velik.

[15] Duma Ibolya:  Szombaton este megfőzik a tojásokat egy edénybe , s béteszik e festőt. Tesznek ecetet, s megfőzik lassecskán hogy ne máj pakkanjanak ki, ne szóródjanak essze. Mikor kigyütik leteszik szépen egy hertyikére, e tojásokat rendre, s vesznek egy darabecska szalannát s megfenik szalannával,hogy e tojások legyenek fényesek, szépek. Festnek veres szényűt, festnek kék szényűt, ződet. Aztán ez öregeknek, melikek nem eppe kapnak festőt, veszik e hajmahijat, meghántnak egy-egy nyihány hájmát s hajmahéjval festik meg e tojást, s az nem fog egyáltalán, semmit. Ezek e festősek még fognak, s aztnád azétt kell tenni ecetet még belé e festőbe. Az ez ecet felketrenyilja e festőt e tojásra, s nem menen le e festő.

[16] Lungu Mihályné:  Húsvét régvelin melik hamarébb elmenenaz öntsön három geleáta vizet le e kút körül, Húsvét régvelin, met aszonták,hogy öntözös le e porgátorium tűzét. Egyszer elmentem vizre s Miskó kipáppogatt vót e kapuba. Aszondjas, hogy: Miég fogott licsolni. Hadd el ott lecsoljok, mondom, mosom ki e csebret.

[17] Duma Ibolya: Húsvét reggel, mikor felkel a gazda, akkor elveszen egy kanna vizet s beléveti e veres tojást, hogy őaval e vizvel kell megmosgyozzan, aval e veres tojásos vizvel. S aztán melik felkel utána, e kettődik, akkor ütik meg e tojást, törik essze e homlokán e másiknak, s esznek meg egy-egy tojást. Akkor kezdik e tojást enni, Húsvét regvelin.

[18] Duma Ibolya: Járnak e gyermekek kolindálni. Elig várják, hogy menjenek kolindálni, aztá fogják számlálni, hogy hány háznál adtak tojást. E tojást gyütik egy dzsántecskába s e biszkuicat egyholmit, mit még adnak teszik félre, hogy (mert) e tojások még fognak egy-egy helyt, hogy ne máj festődjék essze e másik.

Hol nincsen tyúk, ott nem adnak tojást, adnak egy-egy két biszkuicat, egy kóbrigat, vaj egy álmát.Haragusznak, s mondják meg egymásnak. Gyülnek essze más csokorval: Hej, ne menjetek ide bé met itt nem adnak semmi tojást. Gyermekek aztá nem mennek oda kolindálni, hol nem adnak tojást.

[19] Duma Ibolya: Hét jártam én, jártam egy-egy harminc, negyven házhoz. Gyütünk vala egy-egy nagy tarisnya tojást. Vaegy 4-5 órá jártunkt. Aztá tettük félre. Nem lehetett odanyuljan ez egyik gyermek e másiknak e tojásához, met verekedtek essze. Mindenki emennyit gyütött, annyit ett meg.

[20] Duma Ibolya: Ez egész világ ki csinálja kaput s akkor napra z egész úgy jár, hogy igazit egy annyi tojást. Kineknincs, megveszi pénzvel s úgy es fest. Húsvét napján ne legyen tyár egy nyihány ojás festve. S béfogadják e gyermekeket, z egész

[21]Lőrinc Rózsa: Tojást festetted meg Husvetba. E Husvet napján meg vót festve minél több. Nálunk e faluba egyszeribe megfestettünk egy-egy száz tojást. Aztá mindenik gyerek mikor ott kórindálni, akkor csak fogtakneki s adtad egy-egy tojást s egy perecet s az vót e korindálás. Ha mentek egyszeribe sokan, akkor csak adtak perecet., nem adtak tojást. Ketten, hárman mentek s akkor annak adtak tojást, de ha esszegyültek egy-egy tizen csokorba, annak nem győzted meg hogy adj. Immá kinek vót több tojása,az még adott, de kinen nem az nem. Az meg  festett egy tizenöt, húsz tojást.

Nagy faluba járt több ötven gyermektől es. Most elfogott maradni, elfogták hagyni. Aszondják, hogy szegény világ van s nem nyekezsilják ez embereket. Most kicsin fogtak menni. Most nem fogtak menni sokan. Még ez éneklősek sem mennek sokan Azok es meggyirültek, met aszondják, hogy elig keresi ki ez ember mágának, s akkor honnat tudjan keresni annyit, hogy ez egésznek adjan.

[22] Duma Ibolya: Igen , mennek. Mind kitelik e nagymise, akkor kezdik meg, vásárnaptól. Még van két innap, akkor mind mennek kolindálni, testvérekhez, nyámakhoz, komákhoz, más falukba. Esznek, isznak, aztán ők es hijják oda hezzik, kihez jártak. Kapnak ők es  kálácsot s tojás., Nem örökké, de kapnak..