K L É Z S E

December

Karácsony

A karácsonyi ünnepkör a római liturgiában megjelölt időszak egyike, amely advent első vasárnapjától kezdődik és vízkereszt nyolcadával végződik. Karácsony ünnepkörének keletkezését a Mithrász kultuszra vezethetjük vissza. A második század végétől a római birodalomban gyorsan terjedtek el a kis-ázsiai és egyéb keleti provinciákban honos vallások. Pannóniában már a harmadik századtól kezdődően egy iráni eredetű hit, a Mithrász kultusz volt a legnépszerűbb. Benne a hellenizmus korától kezdve a szabadító, megváltó és legyőzhetetlen napistent tisztelték, kinek kultuszát feltehetően a keletről érkezett katonák honosították meg pannóniai társaik és az ott élő polgárok körében. A kereszténységgel sok hasonlatosságot mutat: pl. a feltámadásban, a megváltásban vetett hit, a keresztelés.

A kereszténység már a harmadik századtól küzdött ellene és a Mithrász-kultusz híveinek nagy számát azzal nyerte meg, hogy a karácsony ünnepét, Mithrász születésének napjára, december 25.-ére helyezte, hiszen Krisztus a keresztény tanítás szerint „az igaszság napja, és a világ világossága, az igazi világosság, mely minden embert megvilágosit”. Így kezdték Krisztus születésének ünneplését Nyugaton. Keleten is egy pogány szokás kiszorításával kapcsolatos Krisztus születésének ünneplése, amely január 6.-án történt. Ez a nap a télinapfordulónak volt szentelve. Ekkor volt az idő istene újjászületésének dátuma.

Karácsony a keresztények számára Isten megtestesülésének az ünneplése. A népies felfogás karácsonynak adja az „ünnepek ünnepe” rangot, de a karácsony és húsvét között nincs konkurencia, hanem a két ünnep egységet visz az egyházi évbe. A karácsony előhúsvétnak számít, a húsvét pedig Karácsony beteljesülése.

Advent

Mint minden nagyobb ünnepet a Karácsonyt is vigília előzi meg. Ez az advent. Az adventi idő értelme mindenekelőtt Jézus születési ünnepére való előretekintés és előkészület, de ez egyben Jézus végső eljövetelére is irányítja a keresztények figyelmét. Az adventi idő kezdete az egyházi év kezdete is egyben. Ez Szent András napját, ami novmber 30.-án van, követő vasárnap esti istendicsérettel kezdődik és karácsonyi első vecsernye előttig tart.

Advent liturgikus ünneplése két időszakra különül el. Az egyik december 16.-áig tart, ami az eszkatalógikus várakozás ideje. Ez alatt Jézus második eljöveteléről van szó a misék prédikációiban. Ebben az időszakban hagyományosak a hajnalban végzett misék, róráték celebrálása, kivéve december 8.-át. A második időszak december 17.-étől, december 24.-éig tart, ez pedig Jézus születésére készíti elő a keresztényeket. Advent befejezésével a karácsonyi idő Karácsony első vecsernyéjével kezdődik és a vízkeresztet követő első vasárnapig tart. A moldvai magyar falvakban az adventhez egyes tilalmak is kapcsolódnak. Advent ideje alatt nem tartanak lakodalmat és nincs táncos mulatság, egyesek pedig böjtölni is szoktak.

Az adventi koszorú

Adventben elterjedt szokás az adventi koszorú használata. Ez fenyőágakból van elkészítve, négy gyertyával és lila szalaggal ellátva. A zöld ágak a keresztény hívők Krisztus eljövetelében vetett reményét fejezi ki, a lila szalag pedig a bűnbánatot jelképezi. Ezt a templomban használják föl lehetőleg olyan helyre rakva, hogy az a miséken résztvevő minden hívőnek látható legyen. Minden vasárnap egynél több gyertyát gyújtanak meg azon. A hétről hétre növekvő fény az egyre jobban közeledő ünnepre figyelmeztet. A gyertyát/gyertyákat minden misén meggyújtják. Ez a szokás folyamatosan őrzött a moldvai magyaroknál.

Gyónás és áldozás

Jézus születésének ünnepére való előkészület a moldvai csángóknál nemcsak a miséken való résztvétel jelenti, hanem fontos esemény a gyónás és az áldozás is. Ez abból áll, hogy a hívők bűnbocsánatot kérnek Istentől, s ilyenkor így bűnbocsánatot nyerhetnek. A bűnbocsánat hatása kettős: a bűnbánó kiengeszteli Istennél, és orvosolja azokat a sebeket, amelyeket a bűnös a közösségében ejtett. A gyónás azt a célt szolgálja, hogy a hívő számára az ünnep nemcsak a testé, hanem a lélekké is legyen.