K L É Z S E

Klézse naptári szokásai

Ezek a szokások nagyon fontosok a klézseiek számára, mivel egészen napjainkig megőrződtek olyan praktikák, melyek régebb mágikus rituálék elemei, gyakorlatai voltak.

A naptári ünnepek és az ezeket tartalmazó szokások az ünnepek, ünnepi szokások azon részét képezik, amelyek a karácsonyhoz, húsvéthoz, pünkösdhöz és a jelesebb napokhoz kötődnek.

A naptári ünnepekhez kapcsolódó szokások az adott ünnepre történő  periodikus megemlékezést biztosítják, másrészt a földművelés és az állattartás sikerét, az ember egészségét és személyes boldogulását segítették elő sokszor mágikus eszközökkel.

A naptári év  bizonyos napjaihoz kötődő szokások és hiedelmek számos ősi elmet tartalmaznak: Pl. víz(vízkereszt), tűz, zajcsapás(szilveszter), ág(aprószentek). Az ünnepi szokásokban egyes ételeknek pedig egyértelműen mágikus erőt tulajdonítottak. A fokhagyma napjainkig rontáselhárító szerepet tölt be. Szent András előestéjén fokhagymával kenték meg az állatokat, embereket, az ajtókat és az ablakokat, hogy távol tartsák vele a rossz szellemeket, boszorkányokat és farkasokat.  A tojás pedig az újjászületés, a termékenység és a feltámadás szimbóluma. Húsvétkor a kolindálók tojást kaptak ajándékba, fehérvasárnap pedig a barátságkötés záloga. Ezeken a elemeken kívül találunk még más ételeket is (pl.  kenyér, hal, bárány, disznóhús stb.), amiről a szokások részletesebb bemutatásánál fogunk beszélni.

A nagy egyházi ünnepeket, karácsonyt, húsvétot rendszerint hosszabb előkészületi időszak (advent, nagybőjt) vezet be, előz meg. A népszokások és hiedelmek fennmaradását a felekezet, a klézseiek római katolikus egyházhoz való tartozása is befolyásolta.