K L É Z S E

Urálás

Az urálás óévet búcsúsztató és újévet köszöntő szokás a moldvai magyaroknál. Szervezői a falu gyerekei, akik csoportokban állnak össsze és így mennek urálni. Egy csoport áll legalább két személyből és legfeljebb 8-10 tagból. Ahol csak ketten mennek urálni, az egyik medvének öltözik, a másik pedig az uráló szöveget mondja el. Elengedhetetlen kelléke az uráló csoportnak a dob és a talankok.

A csoport házról házra járva engedélyt kér az urálásra a következő szavakkal: „Fogadják-e az urálókat”. Ha a házigazda igennel válaszol, akkor megkezdődik az urálás. Az egyik fiú mondja a urálós szöveget, majd szakaszaként meg-megáll a következőt kiabálva: Hejgessetek hej!, amit refrénnek is felfoghatunk. Ekkor a többiek nagy zajt csapnak, a harangokat megrázzák, dobot vernek és a következőt kiabálják: hahó, hahó! Miközben a szöveget mondja az ezzel megbízott személy, az egyik közülük a dobot veregeti , nem hangoson és nem egyforma intenzitással.

Az uráló szövege voltaképp a búza élettörténetét mondja el a vetéstől kezdődően egészen a kész kenyérig. Régebb az urálók csak fiatalok voltak, 14 éven felüliek, de mára már csak 14-15 éven aluliak mennek el, s nemcsak fiúk, hanem lányok is.

Az uráló csoport kellékei nemcsak dobból állhatnak, hanem a csoporttól függően rendelkezhetnek ostorrol (hosszúsága kb. 3 méter, amivel csattogtanak), bikával, csengettyüvel és kecskével. Régebben furulyát is használtak. A kecske manapság nem fordul elő minden uráló csoportnál, de régebb a kecske szüséges volt, hiszen enélkül nem is uráltak.

A szokás céljának mondhatjuk elsősorban az adománygyűjtést, hiszen manapság ahogy régebben is a legtöbb csoport azzal a céllal megy  hejgetni, hogy pénzt gyűjtsön össze. Ezt a pénzt egyenlő összegekere osztják a végén. Ezen kívül még lehetséges célja óévet búcsúsztató és újévet köszöntő, de termékenyvarázsló célzata is van.

Az urálók elsősorban barátokból állanak, akik ezzel az alkalommal nemcsak adományt gyűjtenek, hanem szórakoznak is.

Jelenleg általános, hogy kisebb csoportokba mennek a gyerekek urálni, hiszen így az adomány kevesebb részre kell felosztani. Egy háztól a csoport kaphat 30 ezer és 100 ezer lej közötti pénzösszeget.Egy uráló által gyűjtött adomány elérheti az 5 napszámot is, ami kb. 600-700 ezer lej.

Egy falun belül sok az uráló csoport, így csak rokonaikat látogathatják meg, mert egy gazda nem fogadhat be mindenkit pénzhiány miatt. Az urálók december 31.-án este, az esti mise után indulnak el a faluba egész éjjel urálhatnak és csak másnap reggel, újév napján fejezhetik be. Ezen a nap az összegyűjtött adományt egyenlő részekre osztják, jelmezeiket pedig másévre gondosan elteszik.

Az újév napját az emberek mindig kicsapongó mulatozásokkal ünnepeltéke, ezért az egyház e napot bűnbánati nappá tette, majd az Szűz Mária emléknapja lett. Később mint Karácsony nyolcadának napja háttérbe szorította a Mária-ünnep jellegét, amíg a naptárreform vissza nem állította az ősi római szokást az Isten Anyjának főünnepével.

Szilveszter

Szilveszter napjához, ami az év utolsó napja is egyben, számos hiedelem kapcsolódik.

Revelión –Az Újév eljövetelének a megünneplése.

A szilvesztert, reveliónt a csángók otthon töltik, kivéve azokat a gyerekeket és kevés felnőtteket, akik ilyenkor urálni vannak elmenve.