  |
K L É Z S E |
  |
VízkeresztA katolikus egyházon belül január 6.-án, vízkeresztkor zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a vidám farsangi időszak. Jézus a Jordán vízében történő megkeresztelkedése emlékére, kezdetben a keleti egyház, majd a középkortól a nyugati egyház is e napon szenteli meg a vizet. A víz megszentelésének, azaz Jézus megkeresztelkedésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.[1] Klézsén ezen a napon elterjedt szokás a vízszentelés, ami rendszerint a templomnál történik. Ekkor a pap megszenteli a templom szomszédságában levő kút vizét. Ebből a vízből minden hívő visz haza valamennyit[2], amit különböző célokra használnak fel: pl. megszentelik vele a házat, az állatokat és ők maguk is isznak belőle, hogy egészségesek és ellenállók legyenek a gonosszal szemben. A szentelt vizet sokan gyógyszernek is használják különböző betegségek ellen.[3] A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző szerepe volt és van mind a mai napig a moldvai magyaroknál. Az ezzel kapcsolatos hiedelmeket az egyház is megerősítette. Gyógyító hatása igen változatos volt, így alkalmasnak tartották minden betegség gyógyítására. Ha beteg volt valaki, a homlokát kenegették, bizonyos estekben pedig ittak is belőle. [1] Lásd Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika 1997. 30 [2] Lőrinc Rózsa: Vízkereszt napján ötnek e vizet. Mostanig elé vittek e putyinába s e pap szentelte meg. Pap megszentelte s ment oda ez egész népség. Pap tett beléje sót, imádkozott s aztá e népség fogta venni e vizet. Most oda menen e pap e kúthoz megbinekuventálja, megimádkozza mágát s aztá ez egész népség akkor nap szedik e vizet belőle, met nem még kell e putyinából vegyék. Egész napra válábil. [3] Lungu Mihályné: Január 6.-án szentelik e vizet. Vízszentelés van. Mindenki visz haza mágának szentelt vizet, azt takarissa meg legyen ott egy huruságnak, egy betegségnek, Isten őrözzön meg. |
||