|
|
|
Csángó zarándoklat Szent István sírjához. avagy moldvai magyarok zarándoklása Szent István sírjához.
Kötődés az ősi közös történelmünkhöz A moldvai magyarság nagyon is kötődik őseinek történelméhez. Nem véletlenszerű az, hogy Szent László fának nevezik végig a Szeret folyó mentén lévő nyárfákat a melyet északi csángóknál Szent István fájaként ismernek. Hasonló jellegű fákat Mongoliában Dzsingisz fának ismernek a sztyeppei népek, ahonnan származunk mi is. Ők tartják azt a hiedelemmet, hogy itt kötött szerződést gyerekkorában a nagy mongol vezér, hun barátjával. Rég múlt idők ezek, de még is mi történt Moldvában a régi történelmi időkben ami a zarándokútra vezette a mai moldvaiakat? Nem akarok részletekre kitérni, de még ma is vannak emlékek Moldvában Szent István kultuszáról. Ott vannak azok a falvak ahol Szent István búcsút tartottak régen, mint például Magyarfaluban, ahol a templomban őrizték Szent István festményét. Nemis olyan régóta áll Csoma Gergely szobrász által készített Szent István szobra a bejáratnál. Egy másik példa Kickafalva, amely falu neve az Istvánból ered. És ott van Pusztina, ahol mindmáig megmaradt Szent István képe az oltáron. Ezen Szent István felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának. Itt is nem régen Szent István szobrot emeltek a faluban, amelyet szintén Csoma Gergely faragott. Mindmáig búcsú is van a faluban Szent István napján. Amikor elhagyjuk Moldvát az ezer éves határánál, a Deáky Panziónál is látható egy szoborkompozíció fából, amelyik a korona feláldozását mutatja be. A művet Serbán Bonaverntura, klézsei szobrász készített. Mind a mai napig a "Hol vagytok magyarok" énekeket éneklik Moldvában Szilveszterkor és az Újév első és második estéjén. Ennek az éneknek egy másik változatát is ismerjük a Gyimesekben, "Ahol vagytok magyarok" kezdettel. Életemben többször is találkoztam Mátyás király előtt élt uralkodók nyomaival a régi magyar kultúránkban, amit igyekeztem is bemutatni és az utókor számára megmenteni egy filmrészletében: „Innen nem mennek ha éppen kergetnek”, amikor a Klézsei Farkas Mihály elrendezi a magyarak nagy koráljait, kiemelve párat a moldvai magyarok történelméből: „-Nagy király volt István király és annak idejében nagy királyok éltek. Mint László Király és Mátyás. Ők voltak a nagy királyok.” - mondta az idős ember. Számomra érthető volt ez , mivel gyermekkoromban azt hallottam, hogy Mátyás király uralkodásáig a Száraz Szeretig értek Magyarország határai.
A zarándokút ötlete és szervezése. A Szent István zarándokút meg szervezésének ötletével Gyimesbükkön keresztül értesültem tavasszal, amikor Deáky András nyugalmazott tanár és Miklós Csaba Székesfehérvárról, mint szervezők, találkozásra hívtak meg Gyimesközéplakra. Azon a találkozáson részt vett Mihók György is, aki a gyimesieket szervezte. Velünk volt az ismert Halász Péter agrármérnök és néprajzkutató is, aki jelenleg gyimesközéplokon lakik. Eleve arról volt szó, hogy Moldvából legalább húsz-harminc személy vegyen részt a zarándoklaton. Én kicsinek láttam ezt a számot, ami később igaznak is bizonyult. A szervezők közül is arra gondoltak, hogy több faluból kellene részt vegyenek a zarándokok. Belső mosollyal gondoltam arra, hogy több mint száz falu van, ahol élnek moldvai magyarok és ezekből elég sok faluban beszélik még a magyar nyelvet. Végre pár falura koncentráltam és fel kerestem a helyi szervezőket, akiknek elmondtam, hogy útiköltség hozzájárulásával, zarándokúton vehetnek részt Székesfehérvárra, Szent István sírjáig. Nem mindenki vállalta az utat, habár később elég sokan jelentkeztek. A zarándoklatra inkább olyanok jelentkeztek a kik nem ismert szereplői a csángó ügynek, és az utóbbiak közül csak páran vettek részt. A következő moldvai helységből érkeztek résztvevők: Bákó, Nicolaie Balcescu, Bogdánfalva, Forrófalva, Klézse, Buda, Tyúkszer, Külsőrekecsin ( Felsőrekecsin). A résztvevők legnagyobb része Klézsei volt, ezután Forrófalviak. Klézséből olyanok jelentkeztek, akik a Szeret-Klézse Alapítvány felnőtt oktatási programjain vesznek részt, ám voltak sokan akik nem érintkeznek semmilyen civil szervezet programjaival; ez jellemző volt a többi falvakra is. Résztvevők közt voltak értelmiségiek, könyvelők, tanárok, mérnökök, de ipari munkások és egyszerű falusi mezőn gazdálkodó emberek is. Összesen 48 személy vett részt és két székely sofőr. A moldvai út kezdete augusztus 17-éről 18-ára virradó éjjelén történt meg, akikhez csatlakoztak a Gyimesközéplokiak. Moldvaiaknak nincsen lehetőségük részt venni magyar nyelvi miséken ezért a legarchaikusabb énekekkel készültek fel: „Hol vagytok magyarok”, „Ó Szent István dicsértessék”, egyéb Mária énekekkel. Természetesen a gyimesiek azon egyházi énekeket ismerték, amelyeket nap mint nap énekelnek templomaikban. A moldvai zarándokokat Szüz Mária Angyal zászlaja kísérte, a melyet Demeterke József plébános engedélyével kaptuk meg a Klézsei Szent Ferenc templomból. A Gyimeseiket Koncsag László plébános és a gyimesi kántor kísérte. Sajnos, mivel nem ismertük egymás énekeit, külön-külön énekeltünk a szertartásokon. Nagy lelkesedéssel és jó akarattal indultunk mindannyian egy olyan hosszú útra, amelyet lehet, hogy valamikor őseink álmodtak meg vagy esetleg meg is tettek.
A zarándokút A hosszú, négynapos úton, ahol csak megálltunk, a zarándoklat szertartásait Koncsag László plébános vezette és tartotta meg együtt azokkal, akik várták a zarándokokat. Romániában nem álltunk meg, az „ Első csángó zarándoklat Magyarországon” több stációval történt meg. Magyarországon a zarándokok érkezését Miklós Csaba várta Szeged bejáratánál és innen végig együtt követte az utat a következő napokban. Előlször Szegeden volt a pihenés, ahol Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök fogadta és a mise után köszöntette a résztvevőket, akik vezetői apró ajándékokat nyújtottak át a kiváló püspökúrnak A zarándokok vasárnap Ópusztaszerre utaztak, ahol a moldvaiak nagyobb része először ott hallott a magyar honfoglalásról, majd a Feszty-körképet és a panoptikumot tekinteték meg. Még aznap megismerkednek a Lakiteleki Népfőiskolával, és találkoztak Lezsák Sándorral, az Országgyűlés fideszes alelnökével. Másnap, augusztus huszadikán, közös éneklésen és misén vettek részt a székesfehérvári bazilikában, Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök vezetésével. Ezután csatlakoztak az ünnepi körmenethez, és tiszteletüket rótták le Szent István szarkofágjánál a nemzeti emlékhelyen. A csángó zarándokok programja kedden zárult Budapesten, ahol megtekintették a Szent Koronát és a Parlamentet. A rendezvény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt. A parlamentben Kelemen András kísérte zarándokokat. Innen átgyalogoltak a Szent-István Bazilikába, a Szent Jobbhoz, ahol énekek és imák hangzottak el. Rengeteg új élménnyel gyarapodtok a moldvai magyarak: bekapcsolódhattak egy olyan zarándoklatba, a mely számukra is fontos volt. Időt és költséget áldoztak fel mint hívek, keresvén a szeretetet és az összefogást a béke jelképében.
Élmények és észrevételek. Rengeteg élménnyel gazdagodtok a résztvevők és habár fárasztónak látszott az egész út, fiatalok és idősek kivétel nélkül őseik viseletében voltak: a nők kerparuhában voltak kendővel, a férfiaknak a kimérban és a 40-42 fokos meleg ellenére keptárban, bemutatva igazi népviseletüket. Hősiesen, néha nyolc órát is hordták a népviseletet. Ha a buszban vagy a gyakorlás idejében az éneklés nehézkesen ment is, a Szentmisén és a szertartásokon buzgó hittel és dallomoson énekeltek. A moldvaiak Szent István sírjánál külön is elénekelték Szent István énekeiket, könnyeiket is láttam folyni. Sajnos volt, aki nem ismerte Kölcsei Himnuszát, ami egész magyar nemzet himnusza. Voltak akik csak most tudták először meghallani a magyar Himnuszt vagy most értesültek arról, hogy a magyarságnak több himnusza van, és így hallgathatták a Székely Himnuszt és a Boldogasszony anyánkat. A mint elköszöntek dr. Cser Pálkovics András székesfehérvári polgármestertől és a helyi személyiségektől második nap élvezhették, hogy a Parlamentben is igen nagy szeretettel várt vendégek voltak. Közös képeket készítettek az országgyűlés termeiben, és mindenki megszavazta, hogy újból jönnek a jövőben is zarándoklatra. Hosszú út várt hazafelé a zarándokokra és fáradtan, de gazdag élményekkel tértek vissza. Engedjük meg magunknak azt az észrevételt is, hogy a következő zarándoklatnak több szálláslehetőséget kell szervezni erdélyi pihenésekkel valamint, a zarándoklat végén egy egynapos szünettel Magyarországon. Szerencsésen haza érkezve mindenki vágyik arra, hogy bár még egyszer megtehesse ugyanezt a zarándokutat.
Köszönjük a magyarországi szervezőknek és a moldvai résztvevőknek, valamint gyimesi testvéreinknek, hogy mindegyikük jó szándékból és jó akaratból összekötötte nemzetünk fáklyáját annak Istápjával a ki volt Szent István király .
Duma-István András.
|
|
|
